Döntésjáték bevezetése az önkormányzatnál: 10 óra, QR-kód, anonim eredmények
Lépésről lépésre: 2 órás indító workshop, településre szabás saját adatokkal, QR-kódos kampány, anonim eredménygyűjtés és előterjesztés-melléklet. GDPR, adathiány, reprezentativitás — gyakori kérdésekkel.
Egy önkormányzati döntésjáték bevezetése nem informatikai projekt. Nincs telepítés, nincs szerver, nincs regisztráció. Ami kell hozzá: egy téma, amelyben a hivatalnak valódi döntése van, néhány településspecifikus adat, és egy ember a hivatalban, aki a kampányt gazdaként viszi. Az alábbi útmutató a GEOVERN tízórás bevezetési menetrendjének lépéseit írja le úgy, hogy a hivatal pontosan tudja, mire számítson.
A bevezetés áttekintése
| Szakasz | Időráfordítás | Ki vesz részt | Eredmény |
|---|---|---|---|
| 1. Indító workshop | 2 óra | Polgármester/alpolgármester, jegyző vagy osztályvezető, kommunikáció, 1–2 szakterületi kolléga | Téma, célcsoport, célok, kampányidőszak |
| 2. Településre szabás | ~4 óra (GEOVERN) | GEOVERN + szakterületi kapcsolattartó | A játék a település utcáin, saját adatokkal és kártyákkal |
| 3. Kampányterv és tesztelés | ~2 óra | Kommunikáció + GEOVERN | QR-kódok, szövegek, csatornák, próbajáték a hivatalban |
| 4. Kampány futtatása | 2–4 hét (hivatal) | Kommunikáció | Lakossági döntések anonim gyűjtése |
| 5. Kiértékelés | ~2 óra | Döntéshozók + GEOVERN | Eredményjelentés, előterjesztés-melléklet, következő téma |
Összesen körülbelül tíz óra közös munka a hivatal és a GEOVERN között, plusz a kampány futási ideje, amely a hivatal saját csatornáin zajlik.
1. Indító workshop (2 óra): a téma kiválasztása
A workshop célja egyetlen kérdés megválaszolása: milyen döntés előtt áll a település, amelyben a lakosság véleménye vagy megértése számít? Nem általában a „klímavédelem”, hanem konkrétan: „jövőre tíz utcában ültetünk fát, és el kell döntenünk, melyikben”. A jó téma ismérvei:
- Van benne valódi dilemma (korlátos keret, egymással versengő igények).
- Van hozzá térbeli adat, vagy rövid idő alatt előállítható (hőtérkép, lefolyási modell, forgalomszámlálás, fakataszter).
- A döntés 3–12 hónapon belül megszületik — így a játék eredménye tényleg beépülhet.
- A lakosság érintett és érdekelt: saját utca, saját iskola, saját parkoló.
A workshopon dől el a célcsoport is: a teljes lakosság, egy városrész, egy iskola szülői köre vagy maga a képviselő-testület (döntés-előkészítő használatban). A GEOVERN meglévő játékkészlete — hőhullám, villámárvíz, iskolautca, fák, költségvetés, 12 hónapos városrész, Krízishét — a legtöbb önkormányzati témát lefedi; ha egyik sem illik, a workshopon közösen rajzoljuk meg az újat.
2. Településre szabás: mitől lesz „a miénk”?
A játék a település valódi utcáin, épületein és domborzatán játszódik (OpenStreetMap és nyílt domborzati adat alapján), amit a hivatal saját adatai egészítenek ki. A településre szabás három dolgot érint:
- Helyszín és adatrétegA játéktér kijelölése (városrész, utcák), és a releváns réteg betöltése: hőtérkép, lefolyási modell, fakataszter, forgalmi adat. Ha a hivatalnak van saját adata, azt használjuk; ha nincs, nyílt forrásból állítjuk elő, és a hivatal meg is kapja.
- Kártyák és szövegekA döntési helyzetek szövege, a szereplők, a költségkeret és a következmények a helyi valósághoz igazodnak. Egy kispesti és egy pápai iskolautca-dilemma nem ugyanaz — a kártyák sem.
- Arculat és indításA település neve, címere vagy logója, a hivatal kampányüzenete a játék nyitó- és záróképernyőjén. A játék egy URL-paraméterrel kapja a település azonosítóját, így az eredmények településenként külön gyűlnek.
3–4. Kampányterv és futtatás: hogyan jut el a lakossághoz?
A játék linkről és QR-kódról indul, letöltés és regisztráció nélkül, bármilyen okostelefonon. A tapasztalat szerint a leghatékonyabb csatornák:
- Fizikai QR-kód a hivatal ügyfélterében, buszmegállókban, az érintett utcák hirdetőtábláin, iskolai faliújságon.
- Önkormányzati hírlevél és közösségi média — rövid videóval vagy képernyőképpel, egyetlen kérdéssel: „Te hová ültetnéd az öt fát?”
- Lakossági fórum előtt: a meghívóban a játék linkje; a fórumon az eredmények bemutatása.
- Iskolák: osztályfőnöki óra vagy házi feladat keretében; a gyerekek hazaviszik a szülőknek.
- Képviselők saját csatornáin, körzetenként — ez versenyt is szülhet a körzetek között.
A kampány előtt a hivatal munkatársai próbajátékot játszanak: ez egyrészt tesztelés, másrészt belső szemléletformálás. Nem egy hivatalban fordult elő, hogy a próbajáték után a kollégák módosítottak az eredeti beavatkozási terven.
5. Kiértékelés: mit kap a hivatal?
A játékok névtelenek — nem gyűjtünk személyes adatot, nincs regisztráció, nincs e-mail-cím. Amit gyűjtünk: a döntéseket, a döntés sorrendjét, az „adat előtt” és „adat után” választás különbségét, valamint a játékos által önként megadott durva kategóriákat (pl. korosztály, városrész). Ebből készül a kiértékelés:
- Részvételi adatok: hány játék indult, hány fejeződött be, milyen csatornáról.
- Döntési térkép: utcánként vagy helyszínenként, hová tette a lakosság a fát, az esőkertet, a lezárást.
- Adat hatása: hányan változtattak döntést, miután látták a hőtérképet vagy a lefolyási modellt.
- Összevetés a hivatal szakmai prioritási listájával: hol van egyetértés, hol van eltérés — és az eltérés mit üzen.
- Előterjesztés-melléklet: egy-két oldal, amely közvetlenül bizottsági anyagba illeszthető.
Két üzemmód létezik: visszajelzéses (a játékos a végén látja, hogyan döntött a többség, és mit mond az adat) és visszajelzés nélküli (tiszta véleménygyűjtés, torzítás nélkül). A választás a céltól függ: szemléletformálásnál az első, döntés-előkészítő felmérésnél a második a jobb.
Mi történik a kampány után?
A legtöbb önkormányzat a második témánál veszi észre, hogy a játék nem egyszeri kampányeszköz, hanem folyamatos részvételi csatorna: ugyanaz a QR-kód marad a hivatalban és a megállókban, negyedévente új dilemmával. Ehhez már nem kell újabb tízórás bevezetés — a településre szabott keret áll, csak a téma és az adat változik. Így illeszthető a játék éves programokba: klímastratégia társadalmasítása, költségvetés-tervezés lakossági bevonással, iskolautca-program, zöldfelületi fejlesztések, esőkert-pályázat.
A játékok önkormányzatoknak díjmentesen elérhetők: a bevezetés tízórás közös munkája az egyetlen ráfordítás. Az anonim, összesített eredményeket – az önkormányzat hozzájárulásával – tudásanyagként megoszthatjuk.
Gyakori kérdések
Kell hozzá informatikai fejlesztés vagy szerver a hivatalnál?
Nem. A játék böngészőben fut, a GEOVERN üzemelteti. A hivatalnak egy linkre és QR-kódra van szüksége, semmi másra.
GDPR-szempontból mire kell figyelni?
A játék nem gyűjt személyes adatot: nincs regisztráció, nincs e-mail, nincs pontos helymeghatározás. Az önként megadott kategóriák (pl. korosztály) nem azonosítanak. Az adatkezelési tájékoztatót a GEOVERN biztosítja, és a hivatal saját tájékoztatójába illesztheti.
Mi van, ha nincs hőtérképünk vagy fakataszterünk?
A hőtérkép nyílt műholdas adatból előállítható; a lefolyási modell nyílt domborzatból. A fakataszter hiánya nem akadály a játék indításának — de a játék gyakran éppen az a projekt, amely elindítja a kataszter elkészítését.
Mennyire reprezentatív az eredmény?
Nem reprezentatív felmérés, hanem részvételi eszköz — ahogy a lakossági fórum sem az. Előnye, hogy nagyságrenddel több embert ér el, mint egy fórum, és a döntések térben értelmezhetők. A kiértékelésben a részvételi torzítást jelezzük.
Milyen nyelveken érhető el?
Magyarul, és igény szerint angolul és németül — határ menti, nemzetiségi vagy nemzetközi (pl. Erasmus-, testvérvárosi) programokhoz.
Mennyi idő az első kampány elindítása?
Az indító workshoptól számítva jellemzően 2–3 hét, a hivatal adatszolgáltatásának ütemétől függően.
Próbáld ki a játékot a saját településeden
A játékok önkormányzatoknak díjmentesen elérhetők. Egy kétórás workshoppal kezdünk — a többit a lakosság játssza. Kérdésed van egy cikkel kapcsolatban? Írj nekünk.