Tudásbázis Játékok Referenciák Rólunk Kapcsolat
Döntésjátékok · Bevezetés

Döntésjáték bevezetése az önkormányzatnál: 10 óra, QR-kód, anonim eredmények

Lépésről lépésre: 2 órás indító workshop, településre szabás saját adatokkal, QR-kódos kampány, anonim eredménygyűjtés és előterjesztés-melléklet. GDPR, adathiány, reprezentativitás — gyakori kérdésekkel.

Szerző: Oláh AttilaFrissítve: Olvasási idő: ~5 perc

Egy önkormányzati döntésjáték bevezetése nem informatikai projekt. Nincs telepítés, nincs szerver, nincs regisztráció. Ami kell hozzá: egy téma, amelyben a hivatalnak valódi döntése van, néhány településspecifikus adat, és egy ember a hivatalban, aki a kampányt gazdaként viszi. Az alábbi útmutató a GEOVERN tízórás bevezetési menetrendjének lépéseit írja le úgy, hogy a hivatal pontosan tudja, mire számítson.

A bevezetés áttekintése

SzakaszIdőráfordításKi vesz résztEredmény
1. Indító workshop2 óraPolgármester/alpolgármester, jegyző vagy osztályvezető, kommunikáció, 1–2 szakterületi kollégaTéma, célcsoport, célok, kampányidőszak
2. Településre szabás~4 óra (GEOVERN)GEOVERN + szakterületi kapcsolattartóA játék a település utcáin, saját adatokkal és kártyákkal
3. Kampányterv és tesztelés~2 óraKommunikáció + GEOVERNQR-kódok, szövegek, csatornák, próbajáték a hivatalban
4. Kampány futtatása2–4 hét (hivatal)KommunikációLakossági döntések anonim gyűjtése
5. Kiértékelés~2 óraDöntéshozók + GEOVERNEredményjelentés, előterjesztés-melléklet, következő téma

Összesen körülbelül tíz óra közös munka a hivatal és a GEOVERN között, plusz a kampány futási ideje, amely a hivatal saját csatornáin zajlik.

1. Indító workshop (2 óra): a téma kiválasztása

A workshop célja egyetlen kérdés megválaszolása: milyen döntés előtt áll a település, amelyben a lakosság véleménye vagy megértése számít? Nem általában a „klímavédelem”, hanem konkrétan: „jövőre tíz utcában ültetünk fát, és el kell döntenünk, melyikben”. A jó téma ismérvei:

A workshopon dől el a célcsoport is: a teljes lakosság, egy városrész, egy iskola szülői köre vagy maga a képviselő-testület (döntés-előkészítő használatban). A GEOVERN meglévő játékkészlete — hőhullám, villámárvíz, iskolautca, fák, költségvetés, 12 hónapos városrész, Krízishét — a legtöbb önkormányzati témát lefedi; ha egyik sem illik, a workshopon közösen rajzoljuk meg az újat.

2. Településre szabás: mitől lesz „a miénk”?

A játék a település valódi utcáin, épületein és domborzatán játszódik (OpenStreetMap és nyílt domborzati adat alapján), amit a hivatal saját adatai egészítenek ki. A településre szabás három dolgot érint:

  1. Helyszín és adatrétegA játéktér kijelölése (városrész, utcák), és a releváns réteg betöltése: hőtérkép, lefolyási modell, fakataszter, forgalmi adat. Ha a hivatalnak van saját adata, azt használjuk; ha nincs, nyílt forrásból állítjuk elő, és a hivatal meg is kapja.
  2. Kártyák és szövegekA döntési helyzetek szövege, a szereplők, a költségkeret és a következmények a helyi valósághoz igazodnak. Egy kispesti és egy pápai iskolautca-dilemma nem ugyanaz — a kártyák sem.
  3. Arculat és indításA település neve, címere vagy logója, a hivatal kampányüzenete a játék nyitó- és záróképernyőjén. A játék egy URL-paraméterrel kapja a település azonosítóját, így az eredmények településenként külön gyűlnek.

3–4. Kampányterv és futtatás: hogyan jut el a lakossághoz?

A játék linkről és QR-kódról indul, letöltés és regisztráció nélkül, bármilyen okostelefonon. A tapasztalat szerint a leghatékonyabb csatornák:

A kampány előtt a hivatal munkatársai próbajátékot játszanak: ez egyrészt tesztelés, másrészt belső szemléletformálás. Nem egy hivatalban fordult elő, hogy a próbajáték után a kollégák módosítottak az eredeti beavatkozási terven.

5. Kiértékelés: mit kap a hivatal?

A játékok névtelenek — nem gyűjtünk személyes adatot, nincs regisztráció, nincs e-mail-cím. Amit gyűjtünk: a döntéseket, a döntés sorrendjét, az „adat előtt” és „adat után” választás különbségét, valamint a játékos által önként megadott durva kategóriákat (pl. korosztály, városrész). Ebből készül a kiértékelés:

Az eredményjelentés tartalma
  • Részvételi adatok: hány játék indult, hány fejeződött be, milyen csatornáról.
  • Döntési térkép: utcánként vagy helyszínenként, hová tette a lakosság a fát, az esőkertet, a lezárást.
  • Adat hatása: hányan változtattak döntést, miután látták a hőtérképet vagy a lefolyási modellt.
  • Összevetés a hivatal szakmai prioritási listájával: hol van egyetértés, hol van eltérés — és az eltérés mit üzen.
  • Előterjesztés-melléklet: egy-két oldal, amely közvetlenül bizottsági anyagba illeszthető.

Két üzemmód létezik: visszajelzéses (a játékos a végén látja, hogyan döntött a többség, és mit mond az adat) és visszajelzés nélküli (tiszta véleménygyűjtés, torzítás nélkül). A választás a céltól függ: szemléletformálásnál az első, döntés-előkészítő felmérésnél a második a jobb.

Mi történik a kampány után?

A legtöbb önkormányzat a második témánál veszi észre, hogy a játék nem egyszeri kampányeszköz, hanem folyamatos részvételi csatorna: ugyanaz a QR-kód marad a hivatalban és a megállókban, negyedévente új dilemmával. Ehhez már nem kell újabb tízórás bevezetés — a településre szabott keret áll, csak a téma és az adat változik. Így illeszthető a játék éves programokba: klímastratégia társadalmasítása, költségvetés-tervezés lakossági bevonással, iskolautca-program, zöldfelületi fejlesztések, esőkert-pályázat.

Díjmentes

A játékok önkormányzatoknak díjmentesen elérhetők: a bevezetés tízórás közös munkája az egyetlen ráfordítás. Az anonim, összesített eredményeket – az önkormányzat hozzájárulásával – tudásanyagként megoszthatjuk.

Gyakori kérdések

Kell hozzá informatikai fejlesztés vagy szerver a hivatalnál?

Nem. A játék böngészőben fut, a GEOVERN üzemelteti. A hivatalnak egy linkre és QR-kódra van szüksége, semmi másra.

GDPR-szempontból mire kell figyelni?

A játék nem gyűjt személyes adatot: nincs regisztráció, nincs e-mail, nincs pontos helymeghatározás. Az önként megadott kategóriák (pl. korosztály) nem azonosítanak. Az adatkezelési tájékoztatót a GEOVERN biztosítja, és a hivatal saját tájékoztatójába illesztheti.

Mi van, ha nincs hőtérképünk vagy fakataszterünk?

A hőtérkép nyílt műholdas adatból előállítható; a lefolyási modell nyílt domborzatból. A fakataszter hiánya nem akadály a játék indításának — de a játék gyakran éppen az a projekt, amely elindítja a kataszter elkészítését.

Mennyire reprezentatív az eredmény?

Nem reprezentatív felmérés, hanem részvételi eszköz — ahogy a lakossági fórum sem az. Előnye, hogy nagyságrenddel több embert ér el, mint egy fórum, és a döntések térben értelmezhetők. A kiértékelésben a részvételi torzítást jelezzük.

Milyen nyelveken érhető el?

Magyarul, és igény szerint angolul és németül — határ menti, nemzetiségi vagy nemzetközi (pl. Erasmus-, testvérvárosi) programokhoz.

Mennyi idő az első kampány elindítása?

Az indító workshoptól számítva jellemzően 2–3 hét, a hivatal adatszolgáltatásának ütemétől függően.

Következő lépés

Próbáld ki a játékot a saját településeden

A játékok önkormányzatoknak díjmentesen elérhetők. Egy kétórás workshoppal kezdünk — a többit a lakosság játssza. Kérdésed van egy cikkel kapcsolatban? Írj nekünk.

© 2026 GEOVERN · hello@geovern.com · +36 70 935 0494 Impresszum · Adatkezelés